Fehérgyarmat város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 8712 fő
Terület: 52.46 km²
Népsűrűség: 166,07 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 44

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírségben fekvő Tiszaparti település. Tiszabecs 38,5 km, Penyige 4 km, Tarpa 11 km, Tunyogmatolcs 5 km, Cégénydányád 6,5 km, Zsarolyán 7,5 km távolságra található.

Története

A nevében az egyik honfoglaló törzs nevét őrző település. A honfoglaló magyarság Gyarmat törzsének harcosai alapították, feltehetően a XI. században. Nevét a XIV. század első harmadában említették először írott forrásban. Már első birtokosai uradalmuk gazdasági központjává fejlesztették.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város - a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető - fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az ecsedi Báthory család birtokolta, így később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, melynek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződés-ig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. Csak 1979-ben kapta vissza városi rangját az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek "köszönheti" az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Nevezetességei

15. századi református templom - A gótikus stílusban épült négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú egyhajós épület. A templom harangját Báthory István erdélyi vajda és lengyel király adományozta a településnek. A templom mennyezetét borító két kazettája zsoltárszöveggel van teleírva.
Római katolikus temploma 1816-ban épült, későbarokk stílusban. A templom nyugati homlokzatán Nepomuki Szent János szobra található.

Tájház

Itt született

1752-ben Klobusiczky Péter szatmári megyés püspök, kalocsai érsek
1756-ban Klobusiczky József fiumei kormányzó, Borsod vármegye főispánja

Következő községek

További községek